Az agyelszívás (angol kifejezéssel: brain drain), vagyis a magasan képzett munkaerő elvándorlása világméretű jelenség. Magyarország, ha a diplomás fiatalok összlétszámához mérjük a kivándorlók számát, a középmezőnybe tartozik. A természettudományos és orvosi területen végzetteknek azonban több, mint negyede hagyja el az országot, és jelentős részük nem is tervezi, hogy belátható időn belül hazatér.

Noha a magyar gazdaság és társadalom fejlődése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ország megfelelő mennyiségű képzett szakemberrel rendelkezzen, a diplomások elvándorlása nem, vagy csak említések szintjén vált a közbeszéd részévé. Blogunk célja, hogy a kérdés nagyobb nyilvánosságot nyerjen, és – szerencsés esetben – széleskörű társadalmi vita tárgyává váljon.

Az elmúlt bő egy évtizedben számos tudományos kutatás foglalkozott a brain drain hatásával és jelentőségével Magyarországra nézve, ezek a teljesség igénye nélkül Tamás Pál (1997), Tamási Péter (1999, 2002), Inzelt Annamária (2002), Simonovits Borbála  és Saphier Regina (2004)  illetve Csanády Márton és Személyi László (2008) nevéhez fűződnek. Egyes eredményeiket a későbbiekben ezen a blogon is közzé tervezzük tenni, elsődleges célunk mégsem ezen kvantitatív kutatások bemutatása, hanem valami más.

A Csanády Márton és Személyi László vezette 2008-as alapkutatás során (rövid összefoglalóját lásd itt) a kérdőív végén volt egy nyílt kérdés is, amire számos olyan válasz érkezett, ami további kutatási irányokat jelölt ki. Noha a kérdőív elsősorban az anyagi, szakmai ösztönzők szerepét mérte, a válaszadók a magyar munkaerőpiacon uralkodó uram-bátyám viszonyokra, dilettantizmusra, korrupcióra, a tisztességes érvényesülés lehetetlenségére, a politikai viszonyokra és számos egyéb olyan okra panaszkodtak, amelyek valószínűsítik: a magyar diplomások egy igen jelentős része akkor is elhagyná az országot, ha egyik napról a másikra sokszorosára emelkednének az itthoni fizetések.

Mindezek miatt az az ötletünk támadt, hogy – élve a blogformátum könnyű elérhetőségéből származó előnyökkel – elkezdjük összegyűjteni a kivándorolt diplomások személyes történeteit. Kíváncsiak vagyunk, milyen kibeszéletlen traumák, rendszerszintű problémák kerülnek elő, és milyen megoldási lehetőségeket látnak azok, akik a bőrükön tapasztalták a brain drain folyamatának pozitív és negatív hatásait. A történeteket a szerzőkkel minden részletet egyeztetve, anonimitásukat megőrizve szeretnénk közzétenni, hogy a lehető legőszintébb módon nyilatkozhassanak helyzetükről. Ha Ön külföldön élő diplomás és szeretné megosztani történetét és véleményét a blog olvasóival, kérjük írjon a braindrainhu@gmail.com emailcímre.   

A blog nem tudományos igénnyel íródik, de reméljük, hogy az itt felhalmozódó közös tudás egyszer majd egy széleskörű, kvalitatív kutatás alapjává válik. A blog készítői szeretnék megköszönni a 2008-as kutatást végző Személyi Lászlónak, hogy hozzáférhetővé tette számukra a kutatás eredményeit.

2011. március 1.

Marosi-Farkas Zoltán, Soltész Béla